2011. szeptember 20., kedd

Rózsás óra

Elkészült a rózsás óra hímzése. Rég tervben volt és a megrendelt rózsás képpel volt egy mappában, így meghímeztem végre.
Végül 4*4-es helyet hagytam ki az óraszerkezetnek. A kék jelőlés nem szériatartozék, azt még kibontom a keretezés előtt. Már csak a keretezőhöz kellene elérnem vele.



2011. szeptember 17., szombat

Eladott hímzés

Az egyik barátnőm - akinek a falán már díszeleg tőlem kapott kép - rendelt az anyukájának egy virágos képet a szülinapjára.
Augusztus elején kiválasztottuk a képet - az eredeti persze kicsit módosítva lett - és múlt héten el is készült. A barátnőmnek nagyon tetszett, remélem az anyukájának is fog.


Newsee kendője

Régóta tudtam, hogy Newsee vágyik egy kendőre, de valahogy soha nem vágott bele az elkészítésbe. Mikor rátaláltam erre a narancssárgás Zitron fonalra, rögtön tudtam, hogy az övé lesz. Úgy gondoltam, a fonal elnyomná a mintát, így sima kendőtest készült rá egy egyszerű csipkeszegélyszerűséggel.

A kendő egy ponton megjárta a háziorvosi várót is, és egy néni nagyon megörült neki, hogy lát valaki fiatalt kötni.

Itt épp blokkolva látható a nagy mű.


Megtanultam horgolni

A történet valahol kb. 20 éve kezdődött. Akkor tanított meg ugyanis anyukám kötni normál jobbkezes módra, ami balkezességemnek köszönhetően nem volt egyszerű mutatvány. Ekkor akartam megtanulni horgolni is, de azt már nagyon nem sikerült a kis buksimnak bevenni.

Az évek során próbálkoztam én mindenféle könyvből, netes leírásból, de csak nem ment. Talán két hónappal ezelőtt a szombathelyi talin Kati egy Hello Kitty-s táskát horgolt. Itt említettem meg, hogy mennyire szeretném megtanulni, de nem megy.
Múlt szombatra vittem horgolótűt és fonalat és nekiálltunk. Hálás köszönet a közreműkődöknek.
Íme az első "munkám", kicsit csálé, kicsit görbe de az enyém.
















Ennyi kis gyakorlással viszont megjött az étvágy. Most nagyikockákat horgolok, hogy takaró legyen belőlük.



Szeptemberi tali

Kis fáziskéséssel ideértem én is a múlt szombati Szombathelyi találkozó képeivel.
Szokás szerint nagyon jól éreztem magam és most nem egyedül keltem útra.

Ugyanis itt volt nálam Newsee vendégségben és nem kellett nagy rábeszélés a találkozóra. Rengeteg gyönyörűséget láttunk és nagyon sajnáltam, hogy az utolsó busz 6-kor indult vissza. Jó lett volna még maradni.
A találkozó plusz hozadéka, a horgolás tanulás. De erről egy másik bejegyzésben.